A társasházi lakásokban élők jogcíme igen változatos lehet, és nem mindig vannak tisztában a saját társasházi jogaikkal, lehetőségeikkel.
A Társasházi törvény kiemeli a tulajdonost, mert ő intézhet, kezdeményezhet, szavazhat a társasház életében döntő kérdésekről. A tulajdonos az a személy, akié az ingatlan (társasházi lakás, albetét). Az ő neve van bejegyezve a földhivatalnál az ingatlan tulajdoni lapjára, mint tulajdonos. Lehet egy, lehet több személy. Függetlenül attól, hogy valójában az ingatlanban lakik-e, mint tulajdonos, ő vehet részt a társasház közgyűlésén, ő élhet szavazati jogával, hozzászólással, javaslattétellel, ő vállalhat tagságot a számvizsgáló bizottságban (célszerű, ha ebben az esetben a társasházban lakik, mert jobban látja az eseményeket, ellenőrizhetőbb számára, ami történik).
Ha a társasházi tulajdonos nem tud, vagy nem akar élni a jogával, mint tulajdonos, akkor (eseti, egy alkalomra szóló) meghatalmazást adhat egy választott személynek (például a bérlőjének, a lakásban lakónak, ismerősének, szomszédnak, rokonának a jogszabályban meghatározottak szerint), hogy képviselje őt a közgyűlésen. Általában a közös képviselő, vagy ha intéző bizottság látja el a társasház képviseletét, akkor az intéző bizottság elnöke szokta a meghívóhoz mellékelni a meghatalmazást, ami kitöltve, aláírva, két tanúval aláíratva érvényes és egyszeri esetre szól (eseti meghatalmazás, az adott közgyűlésre). Ha a tulajdonos minden egyes közgyűlésre, intézkedésre szeretné meghatalmazni a választott személyt, akkor általános meghatalmazást adhat.
A közös képviselő feladata, hogy minden közgyűlés előtt ellenőrizze, valóban tulajdonos írt alá és vesz részt a közgyűlésen, illetve a meghatalmazások érvényesek. Hiba, eltérés esetén a tulajdoni hányadot újraszámolással ismét meg kell állapítani.
A tulajdonos mellett lehet az ingatlannak haszonélvezője (ez lehet külön személy, de akár a tulajdonosnak is lehet haszonélvezeti joga az ingatlanon). Ha a haszonélvező külön személy (tehát egyben nem tulajdonos is), akkor meghatalmazással kell rendelkeznie, hogy a közgyűlésen szavazhasson, részt vehessen. Aki csak haszonélvező, nem hivatkozhat a közös képviseletnél sem, hogy a haszonélvezeti jogára való tekintettel vegyen részt közgyűlésen, vagy szavazzon az írásbeli szavazáson. A haszonélvező meghatalmazás nélkül nem rendelkezhet a tulajdonos jogával (pl. társasházi írásbeli vagy közgyűlési szavazás, közgyűlésen való megjelenés).
A Társasházi törvény határozottan kimondja, hogy a közgyűlésen csak a tulajdonosok és meghatalmazottaik vehetnek részt. Külsős fél csak a közgyűlés jóváhagyásával, meghívása esetén vehet részt, és akkor is a rá vonatkozó, őt érintő szakaszban (pl. kivitelezők a szavazás előtti árajánlatok ismertetésekor, az új közös képviselő jelöltek a bemutatkozásukkor. Esetleg az egyéb napirendi pont lehet még felhasználható, hogy a nem tulajdonosok közül a lakók egymás között is megbeszélhessenek lényeges, a társasházat érintő dolgokat. Az egyéb napirendi pontban határozat nem hozható, de a jegyzőkönyvben megjelenhet, amiről szó volt a társasház érdekében. Például rendrakás, dohányzási szokások, kérések, észrevételek, ami mindenkire vonatkozik, de nem akarnak külön határozatot hozni róla.).
A bérlő, vagy a szívességi lakáshasználó sem járhat el a társasházi közgyűlésen meghatalmazás nélkül, amit a tulajdonos adhat meg. Természetesen a bérlő, egyéb jogcímen ott lakó jelezheti a közös képviselőnek, ha beázást tapasztal, vagy rossz a kaputelefon, de a társasházi ügyekbe nem lehet beleszólása szavazással, vagy javaslattétellel, ez kizárólag a tulajdonost illeti meg, illetve azt, akit meghatalmazott.
Amennyiben napirendi pont előtt a tulajdonosok megengedik a lakónak (bérlő, haszonélvező részére), hogy jelen lehet a közgyűlésen, akkor megfigyelőként lehet jelen, nem szavazhat, nem tehet javaslatot. Ha kérdése van a társasházat érintő ügyben, azt az egyéb napirendi pontban felteheti, mert ott már határozat nem hozható, csak megbeszélésre van lehetőség (és kell is, hogy legyen lehetőség). Ha nem járul hozzá a tulajdonosi közösség (a közgyűlés) a nem tulajdonosok jelenlétéhez, akkor őket a közös képviselő (vagy az intéző bizottság elnöke) távozásra szólíthatja fel.
Kövesse híreinket figyelemmel a Google+ (+1) vagy a Facebook (Like) használatával.
Kapcsolatfelvétel érdekében kérem kattintson ide.
Kérdések esetén állunk rendelkezésére.