Tárasasházi törvény változás 2019.01.01-től

A társasházi törvény módosításával a társasházkezelés újabb szakaszához érkezik a 2019.01.01-től hatályosuló szabályozással. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása értelmében: létrejön a társasházi tisztségviselők nyilvántartása, amely a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők a törvényben meghatározott adatainak nyilvánosságát eredményezi. A társasházkezelők adatai nyilvánosak lesznek az egész országban. A társasházi nyilvánosság segíti a társasházak átlátható működését,…

2017. január 1-től társasházi törvény változás

2016-ban több társasházi törvény rendelkezéseivel összefüggő változás is történt, amelyek 2017. január 1-től lépettek hatályba. A társasházkezelő feladata az is, hogy a jogszabályi változásokat nyomon kövesse, és tájékoztassa az érintetteket. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása (társasházi törvény) 44. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 7. §-a…

Társasházi Polgár – Társasházi törvény

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A társasház
1. § (1)
(2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.
(3)
2. §
3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
(2)
(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
4. § (1) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségekből álló minden egyéb épületre, amelyben a nem lakás céljára szolgáló egyes helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak.
4/A. § A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

A szervezeti-működési szabályzat szerepe

 

A társasházakban az együttélés szabályait a szervezeti-működési szabályzat (Tárasasházi törvény 13-14-15. szakasz) írhatja körbe. A fenntartható együttélés kialakítása a társasházkezelés fontos feladata, így társasházak részére vállaljuk szervezeti-működési szabályzat vagy más, működéshez szűkséges szabályzatok aktualizálását, megírását. Forduljon hozzánk bizalommal. Kapcsolatfelvétel itt!