Társasházkezelés – társasház alapítása

Az épület, ahol legalább egy lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség található vagy alakítható ki (külön tulajdonként bejegyezhetőek), az alapító okirat és a földhivatali bejegyzés alapján minősül társasháznak. Társasház akkor jön létre, ha a tulajdonostársak írásban foglalt alapító okiratnak nevezett szerződéssel,  közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják az alapítás tényét, majd ezt…

Társasházkezelés – a fennmaradt tartozás

A társasházi lakások vásárlásnál az előző tulajdonosok tartozás mentességére célszerű odafigyelni. A reménybeli tulajdonostársnak még vásárlás előtt érdemes felkeresnie a regnáló közös képviselőt. A közös képviselőtől kell tájékozódni a társasház felé fizetendő költségekről, a megvásárolandó albetét egyenlegéről. Az egyenlegről – legyen az bármilyen – írásban érdeklődjünk és az albetét egyenlegének az igazolását írásba kérjük el,…

Társasházkezelés és az éves beszámoló közgyűlés

A társasházi törvény alapján „közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.” Érdemes arra tekintettel lenni, hogy az előző években el nem fogadott beszámolókat is a közgyűlés elé kell vinni, és a közgyűlésen…

A szervezeti-működési szabályzat szerepe

  A társasházakban az együttélés szabályait a szervezeti-működési szabályzat (Tárasasházi törvény 13-14-15. szakasz) írhatja körbe. A fenntartható együttélés kialakítása a társasházkezelés fontos feladata, így társasházak részére vállaljuk szervezeti-működési szabályzat vagy más, működéshez szűkséges szabályzatok aktualizálását, megírását. Forduljon hozzánk bizalommal. Kapcsolatfelvétel itt!

Társasház adószám nélkül? – avagy az adószám és a közös képviselő

A társasház adószám! A társasháznak a jelenlegi jogszabályi rendelkezések és NAV-tól kapott információink szerint lehet adószáma, de nem kötelező kiváltani, ha a társasház nem folytat adóköteles tevékenységet. Ha a társasház nem végez hasznosítást (pl.: helyiség bérbeadás, ház falára reklámfelület kihelyezés, tetőn átjátszó antenna elhelyezés stb.), ha nincs a társasháznak alkalmazottja (pl.: a takarító, a gondnok,…

A tizedes és a közgyűlés

Társasházi közgyűlés bármikor összehívható szükség szerint. Legjellemzőbb, hogy a társasházi közgyűléseket a társasház közös képviselője vagy az intéző bizottság hívja össze. Előfordulhat azonban a társasház életében olyan helyzet is, amikor a társasházi polgárok, a tulajdonosok szeretnének közgyűlést összehívni. A Társasházi törvény erre is lehetőséget ad a következő módon: ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak…

A környezettudatos társasházkezelés

A társasházak egyre nagyobb piaci szerepet töltenek be. Megszólításukra, elérésükre külön igazgatóságok, divíziók jönnek létre, amelyek csak és kizárólag a társasházi polgárokból álló társasházi közösség igényeinek felmérésével kialakított szolgáltatásaikat értékesítik (néha még úgy is, hogy a közös képviselőnek jutalékot ajánlanak fel). A szolgáltatók is felismerték ebben a piaci szegmensben rejlő lehetőségeket, bár nem mindegyik pénzügyi…

Amit beteszünk, abból tudunk gazdálkodni – avagy a társasházkezelés

A tulajdonosok döntése alakítja a társasházkezelést, avagy a társasházi életet. A társasházi tulajdonosok pénzéből származik a társasház bevétele, valamint a tulajdonosok viselkedése és hozzáállása szerint alakul a társasházkezelés. A társasház ebből a szempontból nem egy önmagában álló dolog, hanem egy szerves egész, amelyet a tulajdonosok működtetnek, tartanak fenn, egyszóval üzemeltetnek. A társasház nem a közös…