A következő kérdések igen elgondolkodtatóak lehetnek: Mikor lehet társasházat alapítani és milyen a jó alapító okirat? Miért éri meg a társasház alapítás? Miért érdemes társasházat alapítani? Mikor van baj a társasház alapító okiratával? Milyen baj lehet vele? A kérdésekre, a társasházi jog professzionális ismerője, Dr. Sudár Miklós ügyvéd adott válaszokat. A „társasház”, mint a közös…
A múltban történt változások és mozgások rögzítése segítséget ad a jelenlegi állapotok átláthatóságának biztosítására, valamint a jövő megtervezésére. A társasházak könyvvezetési kötelezettségével a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet foglalkozik, amely előírja a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait. A könyvvezetés nem más, mint azoknak a gazdasági eseményeknek a nyilvántartása, amelyek hatással…
Közgyűlés ideje. Az elmúlt hetekben lezárult az éves beszámoló közgyűlések időszaka (minden év május 31-ig a társasházi törvény értelmében). A közgyűlések megtartása után – különösen, ha sikerült elfogadni a beszámolót és az elszámolást – a jegyzőkönyvek kerültek aláírásra, a határozatok kihirdetésre kerültek. Előfordul, hogy egy-egy tulajdonos, betekintve a jegyzőkönyvbe, azt látja, nem került minden mozzanat…
2014. évi OTP Társasházi Pályázat (A társasházi pályázat átirata nem teljes körű, csupán tájékoztató jellegű. Pontos információkért keressen bennünket bizalommal.) A társasházi pályázat beküldési határideje: 2014. június 30. 3 kategóriában 9 lakóközösséget díjaznak Összesen 7,8 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető A társasházi pályázat célja A társasház/lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi javítása, szépítése, rendezettebbé tétele, a…
Az előző cikkek a közgyűlés körüli eseményekről, dokumentumokról, hozzászólások lehetőségéről és fontosságáról szóltak. Most a közgyűlési határozatokról való szavazásról álljon itt pár tudnivaló, elgondolkodtató észrevétel. Talán legfontosabb, hogy a tulajdonostársaknak, társasházi polgároknak nem kötelező és főként nem kötelessége mindent igennel megszavazniuk a közgyűlésen. Ha, mint tulajdonos nem ért egyet a szavazásra bocsátott kérdéssel – akár…
Mi történik a közgyűlés után? Meghozta a közgyűlés a határozatokat, hazamentek a társasházi polgárok. A jegyzőkönyvet lezárta a közgyűlés levezető elnöke, és a jegyzőkönyvvezető, hitelesítette a két tulajdonostárs. Posztjukra mindannyiukat a közgyűlés választotta meg. A Társasházi törvény úgy rendeli, hogy 39.§ (3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével –…
A közgyűlés nem magánest, hanem a társasházi polgárok közösségének gyűlése. Döntést hozunk az év további részében betervezett közösségi kiadásokról, amelyek azonban nagyon is minket, a családokat érintenek. Hiszen minden közösségi befizetés mögött a társasház közössége áll, közelebbről az ott lakó családok, társasházi polgárok. Ezért sem mindegy, milyen közgyűlést tart a társasház; olyat, amelyen el lehet…
Egyre több társasház kap lehetőséget hitelfelvételre, hogy tervezett beruházásait megvalósítsa (pl. felújítás, liftek korszerűsítése). A hitelfelvétel, illetve annak visszafizetése a közös költség megemelésével járhat, ezáltal osztva meg arányosan a kamatterhek költségeit, a takarékpénztárak terheit a tulajdonostársak között. A megosztás miatt porlasztva érinti a tulajdonostársakat a hitelösszeg nagysága (a hitelező felől a kockázatok csökkentése), a családokat…
A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A közgyűlést a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. Évente egyszer kötelezően meg kell tartani, de szükség szerint bármikor, okkal összehívható a közgyűlés. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente az SzMSz-ben meghatározott időpontig, de egyéb szabályozás nélkül, legkésőbb minden…