Ha a távhő szolgáltatója a jövőben földgáz helyett részben nagy hőszivattyúval, geotermikus energiával vagy hulladékhőből állítja elő a hőt, abból a lakásban első látásra semmit nem feltétlenül veszünk észre.
A radiátor ugyanúgy meleg.
Ez a távhő egyik legfontosabb sajátossága. A hőtermelés technológiája jelentősen átalakítható úgy, hogy nem kell minden egyes lakásba új hőtermelő berendezést telepíteni.
A német energiaügynökség által idézett forgatókönyvek ezért különösen érdekesek a társasházak számára: Németországban 2045-re akár a távhő kétharmadát is nagy hőszivattyúk állíthatják elő. (dena)
Ebből azonban nem következik, hogy a társasháznak nincs feladata.
A távhő átalakulása nem jelenti, hogy a nagy hőszivattyú a társasházba kerül
Egy központi távhőrendszer villamosítását könnyű összekeverni azzal, amikor egy épület saját gázkazánját hőszivattyúra cseréli.
A két helyzet alapvetően eltér.
Ha a távhőtermelő nagy hőszivattyút létesít, a nagy villamosenergia-igény a termelői rendszerben jelenik meg. A társasház továbbra is hőenergiát vesz át a távhőhálózatról.
A technológiaváltásból ezért nem következik automatikusan, hogy a társasháznak:
- saját nagy hőszivattyút kell vásárolnia;
- jelentősen növelnie kell a villamos csatlakozási teljesítményét;
- minden radiátort ki kell cserélnie.
Ez a központi távhő egyik stratégiai előnye a sűrűn beépített városi környezetben.
A távhő esetében maga a társasház is fontos jogi szereplő
A magyar távhőtörvény különbséget tesz felhasználó és díjfizető között.
Több tulajdonos esetén főszabály szerint a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége – így a társasház – a felhasználó, ha a szolgáltatóval közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban áll. Ha a távhőfelhasználás minden épületrészben mérhető, az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet felhasználó. Az épületrészenkénti díjmegosztás rendszerében az egyes lakások tulajdonosai díjfizetőként jelenhetnek meg. (Nemzeti Jogszabálytár)
Ez nem puszta terminológia.
Az épület egészét érintő fűtési rendszer, a szolgáltatási paraméterek, a hőközpont és a belső hálózat kérdései ezért nem kizárólag az egyes lakások magánügyei.
A szolgáltató korszerűsítheti a hőtermelést – az épület belső rendszerét viszont nem helyettesíti
A távhőrendszer két oldal találkozása.
Az egyik oldalon van a hőtermelés, a szolgáltatói hálózat és a szolgáltató által üzemeltetett berendezés. A másikon maga az épület és annak felhasználói rendszere.
A távhőtörvény külön fogalomként kezeli a felhasználói berendezést. Ide tartozhat a felhasználói hőközpont, a vezetékhálózat, a hőleadó készülék, a hőhasznosító és keringtető berendezés, a tágulási tartály, valamint egyes mérők és költségmegosztók. A konkrét tulajdonosi és üzemeltetési határt mindig az adott rendszer, a csatlakozási pont és a szerződés alapján kell meghatározni. A törvény főszabály szerint a felhasználó feladatává teszi a felhasználói berendezés üzemeltetését és fenntartását, a szolgáltató tulajdonában lévő berendezésekre azonban külön szabály vonatkozik. (Nemzeti Jogszabálytár)
Ez azért fontos, mert a távhőtermelés korszerűsítésétől egy rosszul működő társasházi fűtési rendszer nem javul meg magától.
A jövő egyik kulcsszava: visszatérő hőmérséklet
A távhőrendszer hatékonyságát nemcsak az mutatja meg, milyen meleg víz érkezik az épülethez. Az is számít, milyen hőmérsékleten tér vissza a víz.
Ha az épület a beérkező vízből kevés hőt vesz ki, nagyobb tömegáramra lehet szükség, és magas maradhat a visszatérő hőmérséklet. Ez a teljes hálózat működését ronthatja.
Az Európai Bizottság 2025-ös épületgépészeti műszaki útmutatójának példatáblája távhőrendszernél körülbelül 60 Celsius-fokos előremenő és jellemzően legfeljebb 40 Celsius-fokos visszatérő tervezési hőmérsékletet említ. Ez nem magyar kötelező határérték, hanem szemléltető műszaki referencia. (Európai Bizottság)
Az irány világos: minél jobban hasznosítja az épület a rendelkezésére bocsátott hőt, annál kedvezőbb lehet a hálózat működése.
Egy társasház ezért már ma is tud készülni
Ehhez elsőként nem feltétlenül beruházás szükséges, hanem információ.
Érdemes ismerni:
- az épület fűtési rendszerének kialakítását;
- a hőközpont állapotát és a fűtési görbét;
- az előremenő és visszatérő hőmérsékleteket;
- a keringtető szivattyúk működését;
- a strangok hidraulikai helyzetét;
- a lakásokban jelentkező tipikus problémákat.
Sok épületnél a „hideg van a felső emeleten” vagy „túlfűtött a földszint” jelenség nem hőtermelési probléma, hanem hidraulikai vagy szabályozási probléma.
A hidraulikai egyensúlyt egyetlen radiátorcsere is megzavarhatja
Budapesten a BKM FŐTÁV tájékoztatója külön felhívja erre a figyelmet.
A tájékoztató szerint a társasház tulajdonában lévő fűtési rendszer átalakítása a távhőszolgáltató hozzájárulása után végezhető el. Egy nem megfelelő keresztmetszetű vezeték, nagyobb ellenállású radiátorszelep vagy az eredetitől eltérő teljesítményű hőleadó felboríthatja a rendszer hidraulikai vagy hőtechnikai egyensúlyát. (BKM FŐTÁV)
Ez különösen a régi egycsöves és más, egymásra erősen ható társasházi rendszereknél fontos.
A lakáson belüli radiátor fizikailag a lakásban van, de a módosítása az egész közös fűtési rendszer működésére hatással lehet.
Nem következik automatikusan, hogy minden radiátort ki kell cserélni
Az alacsonyabb hőmérsékletű rendszerekről szóló viták egyik visszatérő leegyszerűsítése, hogy a régi radiátorok ilyen rendszerben biztosan használhatatlanok.
Ez nem általánosan igaz.
Az épület hőigénye, a radiátor tényleges mérete, a külső hőmérséklet, a korábbi energetikai korszerűsítés és a rendszer működése együtt dönti el, milyen hőmérséklet szükséges.
Az Európai Bizottság műszaki útmutatója rámutat: ha egy épület hővesztesége például hőszigeteléssel vagy nyílászárócserével csökkent, a meglévő radiátorok kisebb előremenő hőmérséklettel is képesek lehetnek az épület fűtésére. Sok meglévő épületben korszerűsítés nélkül is lehet bizonyos tartalék a hőmérséklet csökkentésére. (Európai Bizottság)
Ez mérési és méretezési kérdés, nem hitvita a radiátor és a hőszivattyú között.
A használati melegvíz külön korlát
A fűtési hőmérséklet csökkentésénél figyelembe kell venni a használati melegvizet is.
A fűtési rendszer alacsonyabb hőmérsékleten is megfelelően működhet, miközben a használati melegvíz előállításának higiéniai követelményei magasabb hőmérsékleti szintet vagy kiegészítő hőtermelést tehetnek szükségessé. Az Európai Bizottság útmutatója erre külön felhívja a figyelmet.
Ezért egy távhőrendszer hőmérsékletének csökkentése nem egyszerűen abból áll, hogy a szolgáltató lejjebb állítja a vízhőmérsékletet. Az épület fűtési és melegvíz-rendszerét együtt kell vizsgálni.
A távhő átalakulása nem garantál olcsóbb számlát
A nagy hőszivattyú egyik gazdasági előnye lehet, hogy a hőtermelő kihasználhatja az olcsóbb villamosenergia-időszakokat és a hőtárolást.
A dena szerint ez a rugalmasság csökkentheti a távhőtermelés költségeit és akár a távhő árát is. A „csökkentheti” azonban fontos szó. (dena)
A lakossági távhődíjat nem egyedül a hőszivattyú hatásfoka határozza meg. A beruházás finanszírozása, a hálózat fenntartása, az energiaárak, a szabályozási környezet, az árképzés és az állami árszabályozás egyaránt része a végső költségnek.
A zöldebb hő ezért nem automatikusan olcsóbb hő.
A társasház szempontjából a távhő mégis komoly lehetőség
A távhő technológiaváltásának legnagyobb előnye társasházi szempontból talán éppen az, hogy a közösség úgy részesülhet új hőtermelési technológiából, hogy nem kell több száz különálló gépet megvásárolnia és üzemeltetnie.
Ehhez azonban az épületnek a saját oldalán működőképes partnernek kell lennie.
Egy korszerű hőtermelő rendszerhez rosszul szabályozott, hidraulikailag kiegyensúlyozatlan társasházi hálózatot kapcsolni olyan, mintha új motort tennénk egy olyan autóba, amelynek a kerekei különböző irányba állnak.
A következő évek társasházi feladata ezért sok háznál először a saját rendszer megismerése és rendbetétele.
A társasház közösségének és a közös képviselőnek elsőként ezt érdemes tisztáznia:
Milyen állapotban van valójában a saját fűtési rendszerünk?
A konkrét műszaki beavatkozás előtt épületgépész szakember és az érintett távhőszolgáltató állásfoglalását is célszerű kérni.
