Mi történik egy társasházban, ha október 31. után sincs bejegyezve a közös képviselő? A válaszhoz három külön helyzetet kell elválasztani: megválasztották-e a képviselőt, benyújtották-e a kérelmet, és megjelent-e a bejegyzés a társasház törzslapján. A 2026. október 22-én kihirdetett 283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet ezekhez ad eljárási szabályokat. A társasháznak a saját iratai és nyilvántartási állapota alapján kell intézkednie.
A cikk a társasházi törvény szerinti közös képviselővel vagy intézőbizottsági elnökkel működő közösségekről szól. A legfeljebb hatlakásos házaknál először azt is tisztázni kell, hogy a közösség a társasházi törvény szervezeti szabályait vagy a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait alkalmazza-e. Tht. 13. § (3)
Három dátum, három különböző feladat
2026. október 23-án hatályba lépett a végrehajtási rendelet. Ettől alkalmazandók az új kérelmekre, a szükséges iratokra és az adatváltozásokra vonatkozó részletes szabályok.
2026. október 31-én lejár a társasházi törvény 64/A. §-ának átmeneti szabálya. Eddig a megválasztott közös képviselő vagy intézőbizottsági elnök bejegyzés nélkül is elláthatja az ügyintézést, ha a jogosultságát hitelt érdemlően igazolja. November 1-jétől a törvény 55/A. § (2) bekezdése a tisztség bejegyzéséhez köti ezt a tevékenységet. A benyújtott kérelem és a törzslapi bejegyzés ezért nem ugyanaz.
2027. január 31. az első jegyzői ellenőrzés egyik viszonyítási napja. A jegyző első adatmegkeresésének határideje 2027. február 15. Ez az ellenőrzési ütem nem hosszabbítja meg az október 31-én lejáró képviseleti átmenetet. A három időpont a rendelet 8-9. §-ából és a társasházi törvény 64/A. §-ából következik.
Ki intézi a bejegyzést, és milyen iratokkal?
Az újonnan megválasztott közös képviselőnek vagy intézőbizottsági elnöknek a megválasztásától számított 15 napon belül kell benyújtania a bejegyzési kérelmet. A rendelet szerinti eljárásban jogi képviselő jár el. A kérelemhez csatolni kell a Közgyűlési Határozatok Könyvének a megválasztó határozatot tartalmazó kivonatát; a nem közokirati kivonatot magyarországi ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie. A korábbi képviselő az új képviselő megválasztásától számított öt napon belül átadja a kérelemhez szükséges iratokat. 283/2026. Korm. rendelet, 1-2. §
A megválasztó határozatnak többek között tartalmaznia kell a képviselő és a társasház előírt adatait, a tisztséget és annak kezdetét, a megválasztás elfogadását, valamint a közgyűlés feltétlen és visszavonhatatlan bejegyzési engedélyét. A pontos adattartalmat az eljáró jogi képviselőnek az iratok alapján kell ellenőriznie.
A rendelet hatálybalépése előtt megválasztott képviselőre külön átmeneti szabály vonatkozik, ha a kérelmet október 23-ig még nem nyújtotta be: főszabály szerint a hatálybalépéstől számított 15 napon belül kell azt benyújtania. A rendelet kivételt tesz, ha a megbízatás ismert időpontban, 30 napon belül megszűnik. Ez a benyújtási határidő különbözik az október 31-i képviseleti határtól. 283/2026. Korm. rendelet, 9. § (1)
Így előállhat olyan helyzet, hogy a kérelem benyújtásának határideje még nem járt le, de a bejegyzés nélküli képviselő október 31. után már nem látja el a tisztséghez kötött ügyintézést. Az első bejegyzésig ilyenkor a rendelet 9. § (2) bekezdése szerinti átmeneti képviseletet kell figyelembe venni.
Kell-e ismételt közgyűlés?
Az első kérdés az, hogy a korábbi megválasztó határozat megfelel-e az új adattartalomnak. Ha megfelel, a rendelet pusztán a hatálybalépése miatt nem ír elő ismételt közgyűlést.
Ha azonban a hatálybalépés előtt hozott határozatból hiányoznak a rendeletben előírt adatok, és annak kivonatát az új szabályok alapján indult ingatlan-nyilvántartási eljárásban csatolni kell, a rendelet 9. § (4) bekezdése ismételt közgyűlést ír elő. Ezért az írásbeli szavazást nem lehet általános helyettesítő megoldásként ajánlani. A konkrét határozatot és az eljárás állását az ügyvéddel vagy kamarai jogtanácsossal kell áttekinteni. 283/2026. Korm. rendelet, 9. § (4)
Ki képviseli a házat, ha az első bejegyzés még nem történt meg?
Az október 31-i átmenet lejárta után előfordulhat, hogy egy társasháznak még nincs bejegyzett, képviseletre jogosult tisztségviselője. Erre a rendelet 9. § (2) bekezdése külön megoldást ad: az első bejegyzésig a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a tulajdonostársak által megbízott tulajdonostárs látja el a közösség ügyintézését és képviseletét. A tisztség bejegyzésével kapcsolatos feladatokat a rendelkezés kiveszi ebből az átmeneti képviseletből. 283/2026. Korm. rendelet, 9. § (2)
Ez az első bejegyzés előtti helyzetre szóló szabály. Nem általános válasz minden későbbi képviselőváltásra. Egy érintett társasháznál a napi banki, szerződéses és hatósági ügyintézést is ehhez a képviseleti helyzethez kell igazítani.
Melyik beszámolót kell benyújtani?
Itt három iratot érdemes külön kezelni: a következő évi költségvetést, az előző évről készített társasházi éves elszámolást és a számviteli szabályok szerinti beszámolót. A társasházi törvény 28. § (1) e) pontja mindhárom elfogadásáról a közgyűlés kizárólagos hatáskörében rendelkezik. A 48. § szerint az éves elszámolás a számviteli könyvvezetés és beszámoló alapján készül. A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet határozza meg a számviteli beszámoló lehetséges formáit és tartalmát.
Az új nyilvántartási kötelezettség a közgyűlés által elfogadott, számviteli szabályok szerinti beszámolóra vonatkozik. A képviselő ennek elfogadásától számított 15 napon belül kéri a beszámoló benyújtása tényének bejegyzését. A kérelemhez az elfogadó határozat ellenjegyzett kivonatát is csatolni kell. A törzslapra a benyújtás ténye kerül. A szabály nem teszi az éves költségvetést vagy a tulajdonosonkénti részletes elszámolást ugyanennek a nyilvántartási kérelemnek a tárgyává. Tht. 55/B. § (2) és 283/2026. Korm. rendelet, 3. §
Ha egy háznál a közgyűlési határozat csak az „éves elszámolás” megnevezést használja, a ténylegesen előterjesztett és elfogadott iratokat is meg kell nézni. A dokumentum címe önmagában nem dönti el, hogy a számviteli beszámolót elfogadták-e. Ez gyakorlati ellenőrzési szempont; a konkrét határozat joghatását az iratok alapján kell megítélni.
Mit jelent a mulasztás?
A rendelet nyilvántartási adatokra épülő jegyzői ellenőrzést vezet be. A 7. § meghatározza, milyen bejegyzési vagy beszámolóhiány és milyen időmúlás esetén indul törvényességi felügyeleti eljárás. A társasházi törvény 27/A. §-a szerint a jegyző a megállapított jogsértésnél először a törvényesség helyreállítására hívja fel a társasházat. Meghatározott további feltételekkel bírósági eljárás következhet, és a bíróság a tisztségviselőre bírságot is kiszabhat. November 1-jén nincs automatikus bírság. A képviselet rendezetlensége viszont azonnal érintheti az ügyintézést. 283/2026. Korm. rendelet, 7. § Tht. 27/A. §
Mit ellenőrizzen most a társasház?
- Törzslap: a jelenlegi képviselő tisztsége ténylegesen be van-e jegyezve?
- Kérelem: ha nincs bejegyzés, mikor nyújtották be a kérelmet, és van-e hiánypótlás?
- Határozat: szerepelnek-e a rendelet szerinti adatok és bejegyzési nyilatkozatok?
- Eljáró szakember: ki ellenőrzi az iratokat és nyújtja be a kérelmet jogi képviselőként?
- Átmeneti működés: első bejegyzés hiányában ki látja el a rendelet szerinti ideiglenes képviseletet?
- Beszámoló: melyik számviteli beszámolót fogadta el a közgyűlés, és hogyan készül el a 15 napon belüli kérelem?
A bejegyzés törzslapi ellenőrzésének lépéseit a korábbi THP-útmutató mutatja be. A társasház először a közös képviselő nyilvántartási helyzetét és a saját iratait ellenőrizze. Jogi eljárást vagy új közgyűlést a ténylegesen talált hiányhoz igazítva szervezzen.
A jogszabályok és a hivatkozott nyilvános források ellenőrzésének időpontja: 2026. október 25.




