Energetikai korszerűsítés, digitalizáció, ingatlanfejlesztés, energiatárolás vagy eszközbeszerzés. Egy pályázati oldalt végignézve könnyű olyan támogatást találni, amely első pillantásra egy társasházban is jól használható lenne.
A legfontosabb kérdés azonban nem az, hogy mire lehet pénzt kapni. Először azt kell tisztázni, hogy ki kaphatja meg a támogatást.
Ez társasházaknál különösen fontos, mert ugyanabban az épületben több, jogilag eltérő szereplő jelenhet meg: maga a társasházi közösség, a közös képviseletet ellátó vállalkozás, a lakástulajdonos, egy üzlethelyiség tulajdonosa vagy az ott működő vállalkozás. Ezek pályázati szempontból nem cserélhetők fel egymással.
Attól, hogy hasznos lenne a háznak, még nem biztos, hogy a társasház pályázhat
A társasházi törvény szerint a tulajdonostársak közössége a közös neve alatt az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal összefüggő ügyekben jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Ez önmagában nem teszi a társasházat mikro-, kis- vagy középvállalkozássá, és nem teremt automatikus pályázati jogosultságot. A kedvezményezettek körét mindig az adott felhívás határozza meg.
A DIMOP Plusz 1.2.6/C-26 program hivatalos megnevezése például kifejezetten a KKV-k digitális infrastruktúrájának és digitális transzformációjának fejlesztésére utal. Egy társasházkezelő vállalkozás számára egy ilyen konstrukció adott esetben releváns lehet, mert fejlesztheti a saját informatikai rendszerét, ügyfélkezelését vagy digitális folyamatait. Ettől a támogatásból megvásárolt eszköz vagy szoftver nem válik a kezelt társasházak tulajdonává. Ez a pályázó vállalkozás fejlesztése.
Ugyanez igaz az energetikai pályázatokra is
A Vállalkozói Energiatároló Program hivatalos feltételei szerint mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok pályázhatnak. A program magyar adószámot és legalább egy teljes lezárt üzleti évet is előír, egy pályázó pedig egyetlen megvalósítási helyszínre nyújthat be kérelmet.
Egy társasház tetején működő napelemhez vagy az épületben elhelyezett energiatárolóhoz ez első pillantásra jól illeszkedhet. Ha azonban a pályázó az épületben működő vállalkozás, rögtön felmerül néhány további kérdés:
- Kié a tető vagy az érintett épületrész?
- Kié a villamos főelosztó?
- Ki használhatja az energiatárolót?
- Ki fizeti a karbantartását?
- Kié lesz az eszköz a fenntartási időszak végén?
- Mi történik, ha a vállalkozás elköltözik?
A pályázati jogosultság tehát csak az első kapu.
Külön tulajdon és közös tulajdon könnyen összekeveredik
Egy üzlethelyiség tulajdonosa vagy bérlője jogosult lehet olyan vállalkozói támogatásra, amelyből az üzlet működését korszerűsítené. Ez addig viszonylag egyszerű, amíg a beruházás kizárólag a külön tulajdonon belül történik.
Más a helyzet, ha a projekt érinti a homlokzatot, a tetőt, a fővezetéket, a közös villamos hálózatot vagy más közös tulajdonú épületrészt. A társasházi törvény alapján a közösség gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, a közgyűlés pedig meghatározhatja a birtoklás, a használat és a hasznosítás módját.
A pályázó vállalkozás támogatói döntése ezért önmagában nem jogosítja fel arra, hogy a társasház közös tulajdonát átalakítsa.
Mi a társasházkezelő feladata a pályázat előkészítésekor?
A jogosulti kör, a közös tulajdon érintettsége és a közgyűlési döntés előkészítése a társasházkezelő szakmai munkájának része. A feladat ilyenkor nem pusztán egy adatlap kitöltése.
A döntés előkészítése során tisztázni kell a pályázó személyét, a létrejövő eszköz tulajdonosát, a használati jogokat, a szükséges tulajdonosi hozzájárulást, az önerőt, az előfinanszírozást és a fenntartási kötelezettségeket. Ha a konstrukció ezt igényli, pályázati, műszaki, pénzügyi vagy jogi szakértőt is be kell vonni.
A közös képviselő cége és a társasház vagyona nem azonos
Ez különösen fontos digitalizációs pályázatoknál. Ha egy társasházkezelő vállalkozás támogatást nyer dokumentumkezelő rendszerre, számítógépekre, ügyfélportálra vagy más informatikai fejlesztésre, az javíthatja a társasházak kiszolgálását.
A két vagyont ugyanakkor el kell választani. A társasház által fizetett közös költség a társasház működését és közös tulajdonát szolgálja. A támogatott eszköz pedig annak a pályázónak a projektjéhez tartozik, aki a támogatási jogviszonyban kedvezményezettként szerepel. A két vagyon között lehet gazdasági kapcsolat, tulajdonjogi azonosság azonban nem keletkezik automatikusan.
Hét kérdés, amelyet a támogatási összeg előtt kell feltenni
- Ki szerepelhet kedvezményezettként a felhívásban?
- A társasházi közösség megfelel-e ennek a jogosulti körnek?
- Ki lesz a támogatásból létrejövő eszköz tulajdonosa?
- Érinti-e a beruházás a társasház közös tulajdonát?
- Milyen közgyűlési döntés vagy tulajdonosi hozzájárulás szükséges?
- Mekkora önerő, előfinanszírozás és fenntartási kötelezettség társul a támogatáshoz?
- Mi történik, ha a pályázó és az ingatlan tulajdonosa később különválik?
Csak ezek után érdemes megvizsgálni a támogatási intenzitást és a beadási határidőt.
A pályázat címzettjét kell pontosan megtalálni
A vállalkozásfejlesztési kínálatban vannak olyan programok, amelyek témájuk alapján egy társasházban is érdekesek lehetnek. A GINOP Plusz 1.2.4-25 például mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseit támogatja meghatározott hátrányos helyzetű régiókban és Szabad Vállalkozási Zónákban. A felhívást 2026. március 3-án módosították.
A DIMOP Plusz programban vállalkozások digitális fejlesztései jelennek meg. Ezek vállalkozói konstrukciók. Egy társasház akkor kapcsolódhat jogszerűen a projekthez, ha a felhívás kedvezményezetti köre ezt lehetővé teszi, vagy ha egy jogosult vállalkozás projektjében a társasház tulajdona szabályos és átlátható jogviszony alapján érintett.
Pályázati alapszabály társasházaknak: először a kedvezményezett személyét, utána a projekt tulajdonjogi hátterét, és csak ezután a támogatási összeget nézzük.
A cikk általános tájékoztatást ad. Egy konkrét pályázat előtt mindig az aktuális felhívás, annak mellékletei, valamint a szükséges jogi, műszaki és pénzügyi feltételek alapján kell dönteni.
