A társasházi kártérítés felelőssége igen széles lehet, mivel a társasházi közösségben sokféle kár érheti a tulajdonost. Gyakorisága miatt a szomszédjogi szabályok megsértését említjük meg részletesebben. A Fővárosi Ítélőtábla Polgári kollégiuma 2011. március 28-án az alábbi álláspontot alakította ki az említett esetben:
- a szomszédjogi szabálysértések és a szükségtelen zavarsással összefüggésben keletkezett kárigény a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó szabályok szerint kell vizsgálni, bírálni;
- a szükségtelen zavarást mindig a felperesnek kell bizonyítani, tehát annak, aki kezdeményezte az eljárást;
- fontos, hogy legyen jogellenes elem, valamint felróhatóság;
- objektív megközelítésben a felperes bizonyítani próbál, az alberes pedig megpróbálja kimenteni magát;
- a szükségtelen zavarást a tulajdonos, és a használó is megvalósíthatja (pl. albérlő, lakáshasználó);
- építkezéssel is meg lehet valósítani a szükségtelen zavarást, és a megvalósult építmény miatti forgalmi érték csökkenése is lehet kár;
- ha közben tulajdonos váltás történik, akkor a kárigény nem fog átszállni az új tulajra, de a jog elődtől függetlenül megvalósíthatja a szükségtelen zavarást.
Érintett jogszabályok: Ptk. 100§ (Ptk. 5:23 §); Ptk. 339§ (1) (Ptk.6:519 §); (2011-ben még az 1959-es Ptk. volt hatályos, így a Kollégium állásfoglalásában értelemszerűen, még a hatályosságnak megfelelő hivatkozások szerepelnek.)