A társasházak mellett kevés információt lehet hallani a 1965 és 1985 között létrehozott lakásszövetkezetekről. Az országos lakásállomány, mintegy 7,5%-a lakásszövetkezet, és megközelítőleg 1 millió ember éli mindennapjait lakásszövetkezeti lakásban. A lakásszövetkezet jogi szabályozásának története viszonylag egyszerű. 1992-ig a 1977 évi XII. törvény önállóan szabályozta a lakásszövetkezetek működését. Majd az 1992. évi I. törvény rendelkezései szerint a lakásszövetkezetek jogi szabályozását, a többi más jellegű szövetkezet jogi leirataihoz csatolták. A lakásszövetkezeti lakásban élők kiváló érdekérvényesítő képességének köszönhetően a 2005. január 1-től újra önálló törvény alapján végezhetik tevékenységüket a lakásszövetkezetek (2004. évi CXV. tv).
Mi is a lakásszövetkezet? „A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy.”
Mi is a társasház? „A lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület (együttese). A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg.”
A fentiek alapján belátható, hogy a lakásszövetkezetek és a társasházak közötti eltérés a tulajdonjogi helyzetben és az ehhez fűződő szervezeti valamint gazdálkodási kérdésekben van.
Nézzünk meg egy példát, ahol a lényegi különbségek jól szemléltethetőek:
Társasház: A társasházi polgár nem csak a lakását, hanem annak alapterületéhez tartozó telek, épületrész, valamint a közművesítés költségeit is megfizette.
Bevételének forrása: a közös költség befizetés.
Szavazás alapja: tulajdoni hányad
Lakásszövetkezet: Itt kizárólag csak a lakás van magántulajdonban, az alapterülethez tartozó telek, épületrész nem kerül megfizetésre. A közművesítést a lakásszövetkezet, mint tulajdonos – jogi személy – köteles fenntartani.
Bevételének forrása: (szövetkezeti)tagok és nem tagok által befizetései, valamint külső szolgáltatási tevékenységből származó bevétel.
Szavazás alapja: lakásszám.
Természetesen vannak még más különbségek is, amelyet a vonatkozó jogszabályok tanulmányozásával megismerhetünk. Lakásunk, legyen bár lakásszövetkezetben vagy társasházban, a lényeg, a tulajdonosi közösség aktvitásában, proaktív magatartásában rejlik.
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!
Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.
A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.
thszaki/7/2014.
Társasházi ügyben kérne segítséget?
Tekintse át a társasházaknak nyújtott szolgáltatásainkat, vagy írja le röviden a helyzetet. Így érdemi, átgondolt választ tudunk adni.
Kapcsolódó szolgáltatás →
Írásos megkeresés és ajánlatkérés →
