Társasházi írások a társasházkezelés, a közös képviselet és a társasházi jog témakörökből. Közös képviselői feladatok összefoglalása röviden, érthetően. A forrásmegjelöléssel az írások szabadon átvehetőek.
A közös képviselő jogköre, és a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakran nem egyértelműek a tulajdonosok, lakók számára a társasházakban. Ki és hogyan használhatja a társasház közös tulajdonába tartozó területeket, tárgyakat? Hol van szabályozva, hogyan lehet megtudni többet a lehetőségekről? A kötelezettségekkel kapcsolatosan kérdésként merülhet fel a közös költség befizetése, illetve annak elmaradása…
Bár már véget értek az éves beszámoló közgyűlések, azért ne veszítsük szem elől, hogy most is van olyan törvényi feladat, amit folyamatosan teljesítenie kell a közös képviselőknek, intéző bizottságoknak. Ez pedig a társasházak havonkénti tájékoztatása a rezsicsökkentésről. „43/A. § (1) a) minden hónap 15. napjáig, legalább 45 nap időtartamra kifüggesztve – az 1. mellékletben meghatározott…
A társasház adószám! A társasháznak a jelenlegi jogszabályi rendelkezések és NAV-tól kapott információink szerint lehet adószáma, de nem kötelező kiváltani, ha a társasház nem folytat adóköteles tevékenységet. Ha a társasház nem végez hasznosítást (pl.: helyiség bérbeadás, ház falára reklámfelület kihelyezés, tetőn átjátszó antenna elhelyezés stb.), ha nincs a társasháznak alkalmazottja (pl.: a takarító, a gondnok,…
Társasházi közgyűlés bármikor összehívható szükség szerint. Legjellemzőbb, hogy a társasházi közgyűléseket a társasház közös képviselője vagy az intéző bizottság hívja össze. Előfordulhat azonban a társasház életében olyan helyzet is, amikor a társasházi polgárok, a tulajdonosok szeretnének közgyűlést összehívni. A Társasházi törvény erre is lehetőséget ad a következő módon: ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak…
A társasházak egyre nagyobb piaci szerepet töltenek be. Megszólításukra, elérésükre külön igazgatóságok, divíziók jönnek létre, amelyek csak és kizárólag a társasházi polgárokból álló társasházi közösség igényeinek felmérésével kialakított szolgáltatásaikat értékesítik (néha még úgy is, hogy a közös képviselőnek jutalékot ajánlanak fel). A szolgáltatók is felismerték ebben a piaci szegmensben rejlő lehetőségeket, bár nem mindegyik pénzügyi…
A tulajdonosok döntése alakítja a társasházkezelést, avagy a társasházi életet. A társasházi tulajdonosok pénzéből származik a társasház bevétele, valamint a tulajdonosok viselkedése és hozzáállása szerint alakul a társasházkezelés. A társasház ebből a szempontból nem egy önmagában álló dolog, hanem egy szerves egész, amelyet a tulajdonosok működtetnek, tartanak fenn, egyszóval üzemeltetnek. A társasház nem a közös…
A következő kérdések igen elgondolkodtatóak lehetnek: Mikor lehet társasházat alapítani és milyen a jó alapító okirat? Miért éri meg a társasház alapítás? Miért érdemes társasházat alapítani? Mikor van baj a társasház alapító okiratával? Milyen baj lehet vele? A kérdésekre, a társasházi jog professzionális ismerője, Dr. Sudár Miklós ügyvéd adott válaszokat. A „társasház”, mint a közös…
A múltban történt változások és mozgások rögzítése segítséget ad a jelenlegi állapotok átláthatóságának biztosítására, valamint a jövő megtervezésére. A társasházak könyvvezetési kötelezettségével a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet foglalkozik, amely előírja a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait. A könyvvezetés nem más, mint azoknak a gazdasági eseményeknek a nyilvántartása, amelyek hatással…
Közgyűlés ideje. Az elmúlt hetekben lezárult az éves beszámoló közgyűlések időszaka (minden év május 31-ig a társasházi törvény értelmében). A közgyűlések megtartása után – különösen, ha sikerült elfogadni a beszámolót és az elszámolást – a jegyzőkönyvek kerültek aláírásra, a határozatok kihirdetésre kerültek. Előfordul, hogy egy-egy tulajdonos, betekintve a jegyzőkönyvbe, azt látja, nem került minden mozzanat…
Az előző cikkek a közgyűlés körüli eseményekről, dokumentumokról, hozzászólások lehetőségéről és fontosságáról szóltak. Most a közgyűlési határozatokról való szavazásról álljon itt pár tudnivaló, elgondolkodtató észrevétel. Talán legfontosabb, hogy a tulajdonostársaknak, társasházi polgároknak nem kötelező és főként nem kötelessége mindent igennel megszavazniuk a közgyűlésen. Ha, mint tulajdonos nem ért egyet a szavazásra bocsátott kérdéssel – akár…
Mi történik a közgyűlés után? Meghozta a közgyűlés a határozatokat, hazamentek a társasházi polgárok. A jegyzőkönyvet lezárta a közgyűlés levezető elnöke, és a jegyzőkönyvvezető, hitelesítette a két tulajdonostárs. Posztjukra mindannyiukat a közgyűlés választotta meg. A Társasházi törvény úgy rendeli, hogy 39.§ (3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével –…
A közgyűlés nem magánest, hanem a társasházi polgárok közösségének gyűlése. Döntést hozunk az év további részében betervezett közösségi kiadásokról, amelyek azonban nagyon is minket, a családokat érintenek. Hiszen minden közösségi befizetés mögött a társasház közössége áll, közelebbről az ott lakó családok, társasházi polgárok. Ezért sem mindegy, milyen közgyűlést tart a társasház; olyat, amelyen el lehet…
